Évekkel ezelőtt megfogant bennem a gondolat, hogy ezt meg kéne írni. Csak valahogy mindig lebeszéltem magam. Hol az idő hiányzott, hol a bátorság, hol a kedv – rendszerint mindhárom. De Kiss Ördög, akit soha senki nem látott, és hallani is csak én hallom, nem hagyott nyugodni. Addig huhogott idegesítőket a fülembe, míg fel nem őrölte teljesen minden belső ellenállásomat. Megadtam magam a végzetemnek, és nekiláttam.